Látogatás: 2017. október 12. 18:10-19:20
Adatlap – Clock söröző
- Telefon: +36 1 610 0862
- Cím: 1111 Budapest, Lágymányosi utca 7.
- Facebook: https://www.facebook.com/clocksorbar/
- Instagram: https://www.instagram.com/clock_sorbar/
- Web: –
- E-mail: –
Vélemény – Clock söröző
apuska:
Clock pub. Újabban sörbár. Mármint tik-tak, tik-tak, ketyeg az Óra sörbár, amennyiben mű a magyar fordítás. Mert hogy az eredeti, a valódi, az igazi, a hamisítatlan, a mai napig visszasírt 1994. október 27-én kezdte pályafutását a Bartók Béla út 42-ben, majd 2010 és 2015 között folytatódott karrierje a Bercsényi utca 8-ban az egykori Kártyavár kávézó helyén a Szavanna Ivó mellett, és talán még követhető, hogy ilyesformán ez a mostani a harmadik hely ezen a néven, ebben a kerületben, a rövidéletű Bázis Bistro helyén. Modern, egyetemista kocsma? Nem. Legyen inkább régivágású, amolyan libellás, mert néha ilyen is kell.
Ottjártunkkor 65 darab óra díszíttette az egyébként eléggé tágas teret. Figyelembe véve, hogy csak a mi háztartásunkban található otthon vagy 30, mikor az összes faliórát, vekkert és karórát számba veszem, nem tűnik névadó mértéknek. Ráadásul a többség nagyvonalúan átlendül rendeltetésszerű funkcióján, a pontos idő nekik smafu, a történelem egy energiaszegény pontján lecövekeltek.
Oké, értem én, hogy az első kocsma kéthetes búcsúbuliján a vendégek széthordták majd az összeset. Még jó, hogy a halacskás kandalló óra – igen, ilyen is van -, megmaradt, így van, mi a dicső múltra emlékeztet. A második kocsmában meg se próbálták a gyűjteményt újraépíteni, jó volt az úgy. A totális megszégyenülést elkerülendő a harmadik kocsma nyitóbulijára hoztak párat a vendégek, így jutottunk el a közelmúltba, és reméljük a percek múlását egyre komolyabb hangsúllyal jelző jövőt.








Egyébként érdekes jelenség, egy apró mellékutcában a fősodortól éppen félre. Két ablak közt a faliújságszerű tábla közepén fekete-fehér óralap fénymásolat konkrétan gagyi, a leülő sörhabra illesztett Clock söröző felirat giccsbe hajlóan ciki, de az alul csomóba kötött függöny az ablakokban egy csábítóan otthonos környezetbe enged belátást, ahova kötelező betérni.
Ez a kettősség a belső térre is jellemző. Ami kintről felsejlett, az a földszint magasságában egy fotókkal és festményekkel gazdagon díszített, régi bútorokkal, szőnyeggel a nagyszüleink nappalija utánérzésre hajazó bájos négyasztalos vendégtér, mely funkcióját tekintve inkább lehetne előszoba, hisz a fő attrakciót – elvben – a pincerész rejti.
Pár lépcső a különbség, és mégis sokkal több. A múltidéző „sört igyál! a sör folyékony kenyér” reklámplakát terel egy dobogóra a cseh Primator söröket hirdető pult elé, de a talpad alatt már egy „try me” pólós rocker gádzsi győzköd, hogy mennyire jó a Jameson whisky. Még ha ott a bárszék talpa magasságában búgó hangon megszólalna!






Ahogy a jazz. Ami említés szinten van jelen, azzal hogy az elő-nappali alatt a „Louis Armstrong bar” és a „B. B. King bar” nyújt egy-egy nagyobb asztaltársaságnyi férőhelyet. Ám a zenészek előtti tisztelgés ennyivel véget is ér, hogy a kirívóan modern fehér fotelek és a falra szerelt lapostévé felé fordulva pont ennyire szűken mérve egy sálnyi teret nyerjen a rajongásból a magyar foci, de persze hogy az Aranycsapat, és a kapcsolódó 6:3.
Esetleg néhány golfütő jól mutatna még a sörös relikviák közt a falon. Jöhet! És van itt még két antik vadászpisztoly is, pont illene a látványa a pultba (nem!), illetve beférne az egyik sarokba egy darts gép…
Óriási a katyvasz, ami a Clock stílusát illeti. Megfoghatatlan. Van itt mindenféléből egy kicsi. Romkocsma, múzeum kocsma, cseh kocsma, jazz kocsma, sportkocsma. Nem csoda, hogy a Clock sörbár ennyi év után is keresi a közönségét, nehéz komolyan beleszeretni.






kocsmaturista:
A XI. kerületi Bercsényi utca környékén nehéz tartani a lépést az ingergazdag vendéglátó helyekkel, az Oportóval a galériára épített villamosával, a minden részletében őrült, elvetemült egyetemista kocsmával, a Happy Drink Barral, vagy a művészi lebujjal, a Ponyvaregénnyel.
Ezekhez képest mennyire smafu az, hogy ha a kocsma, ahova épp betértél egyben egy órakiállítás. Alapvetően versenyképes is lehetne a már nevében is „Clock Bar”, nincs baj a koncepcióval. A régi órák és eleve a sokféle lehetséges óra variáció önmagában is hatásos hangulatkeltő elem, pláne tömegesen, de pont ezért nem éreztem itt ezt a kártyát itt eléggé kijátszva. És láttam erre jobb példát a Nagyenyed utcában, függetlenül attól, hogy ki a tyúk és ki a tojás.
Itt is sebtiben megtalálod az órákat, rögtön, ahogy keresni kezded őket, de ez a sok mutató akkor ütne igen erőset, ha pofátlanul sokan támadnának egyszerre, úgy ha nem tudnád őket nem nézni, akárhova fordulsz, de így szolid mennyiségben nem hatnak. Hallottam a szomorú történetet egy előd hirtelen bezárásáról és 300 óra elajándékozásáról. Megértem, hogy ezután nem könnyű, de mégis jobb eldönteni, hogy akarnak-e újra nagyon Clock pub lenni, mert lehet hogy nekik hiányoznak a régi órák, de itt meg az új vendégeknek hiányozhat az igazi, tartalmas „clockság”. Ennek pótlására a Primator sör is kevés.






Árak a látogatás idején – Clock söröző
- Csapolt sör (5 dl): Pernstejn, 500 Ft
- Üveges sör (5 dl): Borsodi, 360 Ft
- Bor (1 dl): Varga vörös / rozé / fehér, 200 Ft
- Rövid (4 cl): Unicum, 600 Ft
- Üdítő (2 dl): Rostos gyümölcslé, 300 Ft
- Meleg ital: Capuccino, 380 Ft
- Harapnivaló: Zsíros kenyér, 200 Ft
Értékelés – Clock söröző

Felderítjük a környék kocsmáit.