Látogatás2018. május 22. 16:30-17:40


Adatlap – Esetleg bisztró

Vélemény – Esetleg bisztró

apuska:

Ami a Bálna déli részének a Jónás, az északi felének az Esetleg. Csúcshely!

Ezzel együtt szar érzés átsétálni a Bálnán. Ennyi év után, még mindig. A Dunára néző földszinti oldalt leszámítva egy tetszhalott állat, aminek a téli szezon adja meg a kegyelemdöfést. Mit tehet ilyenkor a néhány folyóparti szerencsés? Kiülős időben, tavasztól őszig okosan gazdálkodik, hogy a szűkös hónapokra is legyen mit félrerakni. Vagyis így képzelem én. Mert sokkal megnyugtatóbb, ha észérvekkel lehet megmagyarázni, mi elsőre szimplán egy túlárazott bisztrónak látszik.

Persze kereslet és kínálat, már 4 éve tolják, ergo az is egy esetleges magyarázat, hogy szimplán csak jól csinálják ezt a vendéglátásnak nevezett valamit.

Bár, bisztró, étterem – nevezhetjük sokféleképp. Szép, igényes, barátságos. 2014. decemberében kezdődött a Bálna gyomrának legmenőbb földszinti rekeszében a története, a műemlék jellegű, 1881-ben átadott téglaszerkezetű Duna-parti raktárépületben. Mint ilyen, elég trendi, több bejárattal, fantasztikus panorámával, a loft ingatlantípus műfajára jellemző nagy belmagassággal, nyíltan szem elé pakolt csövezéssel és légtechnikával, óriási üvegfelületekkel, na meg mi az adottságokon túl plusz, jól megválasztott berendezéssel.

Ott van mindjárt központi elemként a bárpult. Barna deszkaborítással, mögötte Jenga-mód fölhúzott téglafallal, hol a konyhába bepillantást sejtető lyukak elé a kilógó darabokra mutatóban márkás italok és bögrék vegyesen kerültek, előtte tettre készen várakozó fekete formaruhás személyzet.
A falakon az Esetleg jól kitalált, profin megkoreografált piktogramos stíluselemei, ezúttal faliképként, lécekből összeszögelve, színesre festve.

A fémvázas székek kényelmesek, az asztalok kellően nagyok, szellősen elférnek rajta a logózott, hullámmintás, barna csomagolópapír tányéralátétek, és az alkalmi csoportosulások igényei vagy épp az esti táncmulatság szükségletei szerint elhelyezkedésük is könnyen variálható. Na jó, van hogy bekerül közéjük a futószőnyeg, esetleg egy karcsú spirálmintás betonoszlop, utóbbin a retro harmonika lámpák egészen jól mutatnak.

Fejmagasság fölé betonvasból hegesztett virágtartókat aggattak, tisztességgel megpakolva zölddel. A fogasok, mint több csokor bot. A borlap egy halál egyszerű „kisdobos közhírré tétetik” stílus. A múlt szépségeiből itt egy darab kredenc, egy üres madárkalitka, néhány fújt üveggömbnyi parafadugó, egy rozsdás kanna, egy Royal írógép, és kellő jóindulattal ugyanezen halmaz részeként a montázs-szerű hangfalfallal védett Dj-sarok, mert helló jelen: itt esténként Dj zenél.

Ezúttal a mosdó külön említést érdemel. A fotocellás deszka tolóajtó mögött tágas előtér fogad, egyik oldalán vicces utalás a nemenként hogyan továbbra, míg a másik oldalán össznépi panorámás mosdók, de olyan kerekdedek és természetesen szépek, hogy hazavinnéd.

És mégsem ez a fajta harmonikus enteriőr, amitől az Esetleg igazán népszerű. Ugyanis legfőbb varázsa ezzel együtt is a körbe terasz, rálátással a Dunára, Szabadság hídra, Gellért Szállóra és a BME központi épületére. Csak vigyázz, a nagy gyönyörködés közepette el ne csapjon a veszélyes közelségben futó kerékpárúton egy bringás!

De ha az alkalmi ki-bejárást újra és újra túléled, a legkivagyibb érzést a Bálna rövidebb oldalában a nyugágyak adják. Szikrázó napsütésben, egy jó pohár itallal a kézben várni a nagyszínpadon a koncertet… ja, hogy ez nem egy fesztivál, pedig a maga módján pont olyan, mert iszol és nézel ki a fejedből, és így órákon át elvagy, majd beköszön a naplemente, végül az éjszakai fények. Ha meg hűvös az idő, vannak plédek. Ha dög a meleg, kirakják a napernyőket.

Nyáron nagy nyüzsgés, télen meghitt. Ha sokan vannak, a kiszolgálás káosz, az tőled is megkövetel egyfajta határozott fellépést.

Bort kívánsz? Merő egy mázli. A borlap sokkal erősebb a sörösnél, kisebb termelők izgalmas tételei és néhány külföldi nagyágyú kínálatából választhatsz, cserébe nem lesz olcsó. Csak egy limonádét innál? Buktad, ebből hétféle kapható, kissé megnehezítve a döntést. Kajás vagy? Jó hír, hogy a szezonális jelleggel összeállított kétoldalas étlapról kevésbé bonyolult lesz választani, azon hat-nyolc főétel szerepel, két-három leves, ugyanennyi saláta, előétel és desszert, minden frissen készítve, mi több, hét közben ebédmenüre is van lehetőség.

A pincérek kedvesek és figyelmesek. Az egyszeri turista a miheztartás végett mindjárt kap egy angol nyelvű itinert, benne esik pár szó a gulyásról, a lecsóról, a pálinkáról és a fröccsről, meg hogy illik 10% borravalót adni. És mi a kapcsolódó Ars poetica?

„There are no strangers here, only friends you haven’t met yet”.

Esetleg, eszerint.

dorisz:

Az Esetleg nekem csak körítés. Másért jöttem. Kiállítás megnyitóra. Soós Bertalan válogatott fotóit megnézni printben.

Soós Bertalan dokumentarista jellegű látásmódjával a városi fotósok egyik mesterének számít. Hangulatokat, vizuális ingereket örökít meg, legyen szó részletekről, vagy egy egész városképről, mozzanatokról vagy emberekről, mindenben azt a pillanatot igyekszik átadni, amikor „megzizzennek” a dolgok, vagy érvényesül valaminek az igazi hangulata. Egészen friss élményi voltak Tokióról, ahol elvarázsolta Japán, a kultúra, a gasztronómia, a magas épületek, a lüktető utcák, az izgalmas fények és hangulatok.

Az Asahi Super Dry márkanagyköveteként a japán sörkultúra, a helyi éttermi világ, a gasztro- és nagyvárosi pillanatok voltak elsősorban fókuszban. És amit a képek mellé kaptunk, tapasztalatokat:

– Japánban minden a sörrel kezdődik. Az étkezéseket sörrel indítják, illetve azzal is zárják. Az európai sörcsapokhoz szokott, szakavatott szemek számára egyből szembetűnő az első különbség: a japán sörcsapokból nagyon erőteljesen, gyorsan, szinte ömlik a sör, mivel nagy mennyiséget, viszonylag gyorsan kell felszolgálni a japán vendéglátóhelyeken, hiszen addig semmilyen étkezés nem indulhat el, amíg nincs az asztalon mindenki előtt a maga frissen csapolt söre.

– Filozófia a mindennapokban. A „kaizen” filozófiáját sokan ismerik, ennek alappillére, hogy Japánban mindent – legyen szó termékről, gyártásról vagy fejlesztésről – jobbá és jobbá lehet tenni a tökéletes eredmény érdekében. A kaizen filozófia számos területen megmutatkozik, legyen szó autó- vagy sörgyártásról, építészetről vagy sushi készítésről a folyamatos innováció mindenütt tetten érhető, amerre járunk.

– Igazi vagy csak műanyag. Bevált szokás, hogy az éttermek kirakatába ki vannak téve az ételek, amelyek elérhetőek a menün. A műanyag alkotások annyira precízen és élethűen vannak elkészítve, hogy szinte alig lehet őket megkülönböztetni a valódi kínálattól, így a vendég egyből tudja, hogy mekkora és milyen adagokra számíthat, milyen tálalásban. Ez a szokás is a japán előrelátó tervezés és figyelmesség iskolapéldája: nemcsak arra törekednek a gasztronómiában, hogy a híresen finom és különleges japán ételeket tökéletes formában szolgálják fel a vendégeknek, de egyúttal minimalizálják annak a lehetőségét is, hogy a vendéget csalódás érhesse, elősegítve ezáltal is a tökéletes gasztronómiai élményt.

– A barátság a terített asztalnál kezdődik. Különösen igaz ez Japánra, ahol érdemes felkészülni az európaitól meglehetősen eltérő asztali szokásokból, hiszen ezzel vívhatjuk ki igazán vendéglátóink rokonszenvét. Talán a legszokatlanabb például a szürcsölés – legyen az sör vagy akár forró leves – nem udvariatlanság, sőt, inkább elvárás, visszajelzés arra, hogy mennyire ízlik az adott étel, ital.

A magyar vendéglátásnak a lecke ezzel fel is lett adva. Akkor most mihez is viszonyítsak? A rendezvény flottul lement, szó nem érheti az Esetleg háza elejét, bár a végét nem láttam. Csak hogy jó lenne kiülni a partra.

Árak a látogatás idején – Esetleg bisztró

  • Csapolt sör (5 dl): Dreher, 900 Ft
  • Üveges sör (5 dl): Dreher Bak, 950 Ft
  • Bor (1 dl): Esetleg fehér, 500 Ft
  • Rövid (4 cl): Unicum, 1000 Ft
  • Üdítő (5 dl): Limonádé, 850 Ft
  • Meleg ital: Capuccino, 590 Ft
  • Harapnivaló: Cézár saláta, 1980 Ft

Értékelés – Esetleg bisztró

4,0 pont

Felderítjük a környék kocsmáit.

vendéglátóhely érdekesség