Kocsmába hív egy mentes alkohol reklám

Feltűnt már, hogy vannak kocsmák, ahol a bejárati ajtó fölött a sörös világító reklámtábla olyat mutat, amit ha kényszer nem hajt, biztos nem innál? Borsodi Póló, Soproni Szűz, Arany Ászok alkoholmentes, na és a nemzetközi 0%-os társaik. Nyilván, okkal!

Ahogy a kocsmákat járom és úton-útfélen fotózom – jut eszembe, Mutass egy kocsmát! -, szemet szúrt, hogy apró különbségek fedezhetőek fel a vendéglátóhelyek sörös imidzsében. A legtöbb helyen simán kirakják a csapon található vezérsörmárka világító reklámtábláját a bejárati ajtó fölé, hogy az a sötétben is iránymutatásul szolgáljon a szomjazóknak, de néhol a vezérsörmárka alkoholmentes verziójának jut csak hely, pedig biztos vagyok benne, ott sem az teszi ki a fogyasztás javát.

Borsodi Póló – Filléres söröző (Szob)

Törvény szülte “alkohol reklám”

Miről is lehet szó? Mielőtt megkérdeztem volna a legilletékesebbeket, akkor is fogadni mertem volna rá, hogy öncélúan a sörgyárak ilyet nem tennének, ergo kényszeríti őket erre valamiféle törvény vagy helyi szabályozás, mi az alkohol reklámozását tiltja. És tényleg! miszerint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján tilos alkoholtartalmú ital reklámja köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón.

A védett intézményeket két jogszabály határozza meg:

  1. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés szerint: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.
  2. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint egészségügyi intézmény: a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók, továbbá az állami mentőszolgálat, az állami vérellátó szolgálat, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak. Ahol nem írja, hogy állami (lásd: mentő és vérellátó szolgálat) ott a magán (egyházi, alapítványi, vállalkozás keretében működtetett) intézmények is védett intézmények.

A fenti szabályok megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság köteles eljárni a fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény 47. §-a szerint.

172,14 méter a kocsma-iskola távolság légvonalban – képek forrása: Google Maps (2018)

200 méter sugarú kör

Azért megnéznék egy ilyen térképet, ahol a felsorolt intézmények és a környékbeli kocsmák egyaránt jelölve vannak, rávilágítva a veszélyeztetett gócokra! Egyébként meg mennyire álszent dolog ez? Ha a normál söréhez megtévesztésig hasonló dizájnnal – jellemzően más színvilágban – kerül ki egy alkoholmentes sörreklám bármilyen vendéglátóhelyen az utcafrontra, úgy már rendben? Emiatt tényleg kevesebben fogják megkívánni az alkoholt?

És 200 méter távolságon kívül mi védi meg a gyanútlan állampolgárokat az alkohol reklámok hatásától? Komolyan aggódok. Statisztikailag egyértelműen kimutatható, hogy a köznevelési és egészségügyi intézménybe jellemzően távolabbról érkeznek az emberek.

Most már tényleg csak egy dolog vigasztal, miszerint visszafelé is működik a logika: ha egy olyan helyen iszom, ahol az ajtóban alkoholmentes sörreklám fogad, biztos lehetek benne, hogy a közelben tanulhatok vagy gyógyulhatok.

Kövesd Facebook-on és Instagramon a Kocsmablogot, csekkold a weben az Alkohol infót, és ha úgy van: Mutass egy kocsmát!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük