Gdansk

Látogatás: 2017. szeptember 26. 20:30-22:15

---

Adatlap – Gdansk

Vélemény – Gdansk

apuska:

Gdańsk Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye – írja a wikipédia. A Gdansk könyv – étel – ital, vagy úgy is mint könyvesbolt és büfé, de van hogy Bookstore Café, egy lengyel könyvesboltnak álcázott apró kocsma a Bartók Béla Boulevard-on, a hazánkba szakadt lengyelek fontos kikötőhelye – írom én, de a történetnek ezzel nincs vége, sőt, azt is érdemes megkeresni, hol kezdődik.

Az biztos, hogy 2011 magasságában még a Szép Heléna fodrászat és kozmetika működött a helyén. Ez azért érdekes, mert ezen infó nélkül néhány berendezési tárgyat logikailag nem tudsz majd értelmezni – példának okáért a hátsó lépcső fölötti plafonpárnát -, illetve azért is izgi, mert mikor bepárásodik a kirakatablak, azon lidércként a régi felirat ma is megjelenik.

Hogy 2014-ben miért nyit lengyel kocsmát valaki Budapesten? Nyilván okkal. És ebből csak az egyik a megkülönböztethetőség. De a jászdózsai származású – helló Köleses sör! -, tipográfus végzettségű,  képzőművész férfinak, aki a bizniszt vezeti, a felesége lengyel, és hogy hogy nem, ő Gdańskból valósi.

Egy krétával megrajzolt megállítótábla, egy ablaknyi kirakat, a teraszon egyetlen asztal – ennyi az eszközpaletta, ami az utcafronton megszólít. És mégis milyen ügyesen! A lengyel gyártmányú Polamed üzleti mérleg nosztalgiát ébreszt, előtte egy lengyel könyv, rajta egy lengyel sör, mellette prémium lengyel vodka, mögé betekintve családi kör – ezzel össze is foglalták a lényeget. Ezen a ponton egyetlen dolog bizonytalaníthat csak el, hogy bármennyire is csábító, kívülállóként van-e keresnivalód odabenn?

Egy próbát ugye megér? Oké, a régi és új lengyel könyvekre, folyóiratokra specializálódott könyvesbolt funkció a többségünknek nem ad sokat. Cserébe a vaskos polgári bútorokkal, Thonet székekkel és asztalokkal, falra akasztott képekkel, tükörrel, kanapéval, kis fényű lámpákkal, fekete-fehér fotókkal, cserepes virágokkal, társasjátékokkal együtt pont olyan a hangulata, mint egy lakáskocsma, amire jócskán ráerősít, hogy a hátsó pult is régi bútorokból lett összerakva, benne változatos formájú, készletből kimaradt üvegpoharak, míg a tetején az esti kívánságműsorok nélkülözhetetlen kelléke, a youtube-DJ-laptop.

Ezen a ponton, a hátsó taktusban, egy rakás apró biz-basz is kikerült a polcra. Példának okáért a LOT lengyel légitársaság egy legyezője, egy kaptafa, az Áldás szikvíz egy palackja, egy Forte filmtekercs doboza, több vállfa, egyiken felirat: „Tóth Ödön fest, tisztít”. Itt a részletekben pont ugyanúgy el lehet veszni, akár egy romkocsmában, csak nagyon más a közeg. A koedukált WC ajtajára krétával volt felskiccelve a lengyeleknek egy „magyar map”, középen a Duna, mi kettészeli Budapestet, néhány jégsapkás hegy északon, a Balaton, és név szerint Kismaros, Pécs, Szolnok, Jászdózsa. De az ajtó mögött a WC-tartály megvan? Koby karikatúrája, amin Kossuth épp izmozik, a nyakában egy mázsa aranylánc, rajtuk függőként kereszt, magyar címer, drágakő, Dávid-csillag.

„Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát, vitéz s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.” Ezt most mindenképp ide kell vetnem, hisz olyan nincs, hogy a lengyelekről ez a mondás valakinek ne jusson eszébe. Vagy Krakkó. Mert hiszem, hogy többen jutnak el hazánk fiai oda, mint a lengyel fővárosba, Varsóba, és ugye ehhez hasonlatos kiskocsmák ott is vannak bőséggel, mert a polákok inni nagyon szeretnek. Mikor évekkel ezelőtt kinn voltunk, épp arra voltak nagyon büszkék, hogy átvették a vezetést az egy főre jutó vodkafogyasztásban az oroszoktól. És ha kicsit is figyeljük, manapság miben jeleskednek, akkor látszik, hogy a lengyel kisüzemi sörfőzés a miénkhez hasonlóan – a Serteperte véleménye alapján sokkalta jobban – az egyik ilyen terület. Szóval, személyes kötődések nélkül is kijelenthető, hogy a lengyel van annyira rokonlélek, hogy érdemes köztük, velük, rájuk koccintani, adott esetben a Bartók Béla úton, praktikusan egy lengyel nemzeti italkülönlegességgel.

Ami plusz pont nekik, hogy a csehekéhez hasonlóan a kocsmai gasztrokultúra lényegesen fejlettebb a miénknél. Tipikus példája ennek a hering különféle formákban (ecetesen / olajban / tejfölösen / töltve), a zapiekanka (gombás-sajtos melegszendvics), a barszcz (céklaleves), a pierogi (töltött tészta), és egy csomó más kevésbé ismert lengyel specialitás, mely az asszony régi családi receptjei nyomán random megjelenik a napi kínálatban.

Na zdrowie!

kocsmaturista:

A Gdansk is kicsit olyan, mint a lengyelországi kocsmalátogatások, belekóstoltam, tetszett, de mégis misztikum maradt a végén: Azok a gyöngyhajú lengyel kocsmák – Vis-á-vis, Krakkó

Egy egyszerű kis üzlet egy művészi hangulatú utca zsúfolt során, de már a kirakatán keresztül simán azt képzeled, hogy van benn egy varázsdoboz, valami átjáró, és innét indul a következő Végtelen történet. A legszebb, hogy ehhez a varázslatosságához nem kell furcsa tárgyak sokasága, a maga visszafogottságában is közvetít egy megfoghatatlan szellemi magasságot. Nem is magyarázom tovább, egyszerűen küldi a jelet.

Mielőtt túlmisztifikálnánk, egy kedves, közvetlen pont, aminek mosolyogva állnak meg a járókelők. Ott benn pedig nem kell semmilyenek lenned, se lengyelnek, még csak lengyel kultúra tudójának sem, ugyanolyan szívesen magyarázzák el a nulláról a tudnivalókat, mint ahogy összenevetnek veled belső poénokon. Egy hátradőlős fészek a vendégnek, és állandó pörgés a pultban. Mert mindig jönnek az új emberek, mindig kérnek, kérdeznek, kíváncsiskodnak és a következő pillanatban akár egy olyan italt hajtanak fel, aminek a létéről eddig nem is tudtak, pedig max egy kávéra jöttek…

Árak a látogatás idején – Gdansk

Értékelés – Gdansk

---

Felderítjük a környék kocsmáit.

• Sörmentén könyvek
• Vicces kocsmanevek
• Élesztő Terasz
• Magyarország legjobb törzshelyei
• Mad Garden Buda

vendéglátóhely érdekesség